Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Joyce Meyer: Építő gondolatok

NE BESZÉLJ FOLYTON A PROBLÉMÁIDRÓL!

Észrevetted már, hogy Jézus sohasem beszélt a problémáiról? Megtehette volna; hiszen sok hasonló problémával is meg kellett küzdenie, mint nekünk.

Úgy tűnik, hogy elég hektikus beosztása lehetett, számos goromba és kellemetlen emberrel találkozhatott. Gyakran igen nehéz helyzetekben kellett helyt állnia, arról nem is beszélve, hogy pontosan tudta miféle borzalmas szenvedés vár rá, amikor meghal a kereszten a tudta miféle borzalmas szenvedés vár rá, amikor meghal a kereszten a világ bűneiért.

Az evangéliumokat olvasva, tudjuk, hogy Jézus szájából sosem hangzott el olyasmi, amit morgásnak, vagy elégedetlenségnek vehetnénk.

Jézus egyértelműen tisztában volt a szavak erejével. Ahogy közeledett szenvedésének és kereszthalálának ideje, azt mondta a tanítványainak, hogy onnantól kezdve jóval kevesebbet fog kommunikálni velük (lásd: János 14:30).

Vajon miért mondhatta ezt?

Szerintem azért, mert ismerte a szavak erejét, és tudta, hogy megpróbáltatások közepette milyen nehéz ellenállni a kísértésnek, hogy ostobaságokat beszéljünk.

Ismerte az Atyának az emberiség megváltására alkotott tervét, és tudta, hogy annak megvalósulása tőle függ.

Elhatározta, hogy mindenképp egyetértésben marad Istennel, beleértve azt is, hogy csak Atya által jóváhagyott szavak hagyhatták el a száját.

„Nem sokat beszélek már veletek, mert jön a világ fejedelme (gonosz géniusza, uralkodója): és én bennem nincsen semmije (Nincs bennünk semmi közös, nincs semmi Bennem, ami hozzá tartozna, és nincs hatalma felettem); De (a sátán jön és), hogy megtudja (legyen meggyőzve) a világ, hogy szeretem az Atyát és úgy cselekszem, amint az én Atyám parancsolta nékem (teljes egyetértésben cselekszem az Ő rendeléseivel): keljetek fel, menjünk el innen.” János 14:30–31

Jézus persze rengeteg dologról beszélt, beleértve a bűnt is. Esetenként megfeddte a farizeusokat, és helyre tette a tanítványait is.

Ahogy az Evangéliumokat olvasod, rájössz, hogy Jézus sok mindenről beszélt, kivéve a problémáit. A Lukács 4:22 szerint „elálmélkodának kedves beszédein, amelyek szájából származtak”.

Jézusnak küldetése volt, nem hagyhatta, hogy a mindennapi problémák eltereljék. Azt mondta, hogy a beszédek, amelyeket szól, szellem és élet (lásd: János 6:63).

Vajon a te beszéded is „szellem és élet”, vagy test és halál? A jó hír az, hogy bármi is legyen a válaszod, most megváltoztathatod, ha szükséges. Elsőként bevallom, hogy Isten segítsége nélkül a szájunk megfékezése és irányítása lehetetlen vállalkozás.

Ezzel szemben viszont, ha jó döntésre jutunk ebben az ügyben, és egyetértésbe kerülünk Istennel, Ő biztosan segít majd pozitív irányba változnunk.

Részlet Joyce Meyer, FEL A FEJJEL! című könyvéből

 

 

Joyce Meyer: Építő gondolatok

 

Hozd ki a legtöbbet abból, amivel rendelkezel

Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod feleségét, se szolgáját, se szolgálóját, se ökrét, se szamarát, és semmit, ami a felebarátodé! (2 Mózes 20:17)

Hogyan látod az életed? Tetszik, szereted és élvezed, vagy azt kívánod, bárcsak más lenne? Amikor másokat látsz, azt kívánod, bárcsak a helyükben lehetnél, és az ő életük lehetne a tiéd? Szeretnél úgy kinézni, ahogyan ők, azzal rendelkezni, amivel ők, szeretnéd a családjukat, a karrierjüket? Vagy, elégedett vagy azzal az élettel, amit Istentől kaptál?

Ha valaki a másét kívánja, azt a Biblia nem támogatja. Isten a Tízparancsolatba is belefoglalta ennek a tiltását. Soha nem lesz tiéd valaki másnak az élete, így azután vágyakozni felesleges időpocsékolás. Nem lesz a kinézeted sem olyan, mint az övék, tehát használd ki a legjobban azt, amid van.

Senkinek sem tökéletes az élete, és az is lehetséges, hogy ha valakinek az életét kívánod, az illető valaki másnak az életét kívánja, vagy éppen a tiéd után vágyakozik. Ismeretlen emberek híresek akarnak lenni, a hírességek pedig az ismeretlen emberek magánéletére vágynak. Az alkalmazott főnök akar lenni, a főnök pedig, kevesebb felelősségre vágyik. Az egyedülálló nő házasságról álmodozik, a házasságban élő pedig, néha azt kívánja, hogy bárcsak egyedülálló lenne. A megelégedettség nem érzés, hanem döntés. A megelégedettség nem azt jelenti, hogy soha nem akarunk változást, vagy javulást látni, hanem azt, hogy boldogok lehetünk ott, ahol vagyunk, és a lehető legtöbbet kihozzuk abból, amink van, és élvezzük az élet ajándékát.

Bízz Benne. Ha Isten azt akarja, hogy neked is meglegyen az, ami másnak, akkor bízhatsz Benne, hogy eléd fogja hozni, de először azzal légy elégedett, amid van.

forrás: http://www.ahitatok.hu/joyce-meyer


Joyce Meyer: Elég volt?

Péter ekkor így szólt hozzá: "Uram, ha te vagy, parancsold meg, hogy menjek oda hozzád a vízen." (Máté14,28 )

Amikor arról beszélek, hogy Péterhez hasonlóan lépj ki a csónakból, lehet, hogy elgondolkozol, vajon, mi lehet a te csónakod. A csónakod sok minden lehet.

Mi a kényelem, biztonság és vigasz helye számodra?

Lehet, hogy alapjában véve ez egy nyomorúságos hely, de már annyira kényelmesen befészkelődtél a saját nyomorodba, hogy már akkor sem tennél ellene semmit, ha módodban állna. Lehet, hogy már teljesen hozzászoktál ahhoz, hogy rosszul működnek a dolgok.

Az a szomorú, hogy a legtöbb ember behódol a félelemnek, és megrekednek életük egy bizonyos szintjén. Lehet, hogy a csónakod azokat az embereket jelenti, akiknek a jó tetszését szeretnéd elnyerni, akik uralkodnak minden döntéseden, és akik magukhoz láncolják az életed. Ha valami tetszik nekik, megteszed, ha nem tetszik nekik, nem teszed meg. Lehet, hogy annyira függsz az embereknek való tetszéstől, hogy megengeded, hogy mások irányítsák az életedet, és túlságosan félsz konfrontálódni valamint szembekerülni velük.

A kis nyomorúságos csónakodban fogsz üldögélni, boldogtalanul életed hátralévő részében?

Vagy kész vagy azt mondani: "Elég volt, inkább kiszállok innen és szerencsét próbálok, minthogy tovább maradjak!" Uram, szükségem van rá, hogy lássalak, és halljam a hangod az életem viharaiban. Segíts mindattól megszabadulnom, ami visszatart attól, hogy a Te tökéletes akaratodban járjak. Ámen!

2015.02.10.

 

Légy pozitív!

 

 …legyen a te hited szerint. (Máté 8,13)

 

yojce-meyer.jpg

Sok évvel ezelőtt rettenetesen negatív voltam. Ha sikerült egymás után két pozitív gondolatot kicsikarnom magamból, szinte begörcsölt az agyam. Az életfilozófiám így hangzott: „Ne várj semmi jót, és biztosan nem fogsz csalódni.”

Annyi rossz dolog történt az életemben, hogy egyszerűen nem tudtam elhinni, hogy velem még valami jó is történhet. Mindennek a negatív oldalát láttam. Mivel a gondolataim negatívak voltak, a szavaim is negatívak voltak, és ebből kifolyólag az egész életem negatív volt.

Amikor elkezdtem komolyan tanulmányozni Isten Igéjét, és bízni abban, hogy Ő helyre fog állítani, az első dolog, amiről tudtam, hogy sürgősen meg kell szabadulnom, a negativitás volt. A Máté 8:13-ban Jézus azt mondja, hogy a hitünk szerint lesz nekünk. Én a negatív dolgokban hittem, ezért nagyon sok negatív dolog történt velem. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindent megkapunk, amit akarunk, ha egyszerűen rá gondolunk. Istennek van egy tökéletes terve a számunkra, és nem kontrollálhatjuk Őt a szavainkkal és a gondolatainkkal. Viszont amit beszélünk, annak összhangban kell lennie az Ő tervével és akaratával.

Ha jelenleg fogalmad sincs, Istennek mi a terve veled, akkor kezdd valahogy így: „Nem tudom, Istennek mi a terve velem, de tudom, hogy szeret. Bármit is tesz, az a javamat fogja szolgálni, és áldott leszek.” Kezdj el pozitívan gondolkodni az életedről. Gyakorold a pozitív hozzáállást minden helyzetben. Még ha per pillanat nem történik jó dolog az életedben, akkor is legyen várakozásod, hogy Isten ezt a javadra fogja munkálni, ahogy Igéjében megígérte.

 

Joyce Meyer

Magyar fordítás: ahitatok.hu

 
 

Hittel ragadd meg a változást!


„Igazán mondom nektek: meg kell változzon a gondolkodásotok, hogy olyanok legyetek, mint egy gyermek..." (Máté 18:3)


Ha mindig stresszes vagy, változtatnod kell valamit, hogy megszabadulj tőle!
Sajnos, nem fog elmenni magától, ha mindent hagysz a régiben. Nem várhatunk más eredményt, ha minden marad a régi kerékvágásban. Ha azt akarod, hogy más legyen a dolgok kimenetele, akkor változtatnod kell!
Tégy néhány bátor hitbeli lépést, és változtass azon, amiben Isten változásra hív. Ha nem gyümölcsöző, amire az idődet fordítod, változtass! Ha nem pihensz eleget, változtass! Ha nem fegyelmezed a gyermekeidet, és a viselkedésükkel sok stresszt okoznak neked, változtass! Ha nem törődsz magaddal, változtass! Ha kiégtél, változtass! Ha a barátaid kihasználnak, változtass! Érted már? A stressztől csak úgy lehet megszabadulni, ha nem félsz változtatni.
Lehet, hogy félsz a változástól. Az is lehet, hogy ha már elég bátor voltál, hogy megtedd a szükséges lépéseket, a változtatások nem nyerték el mások tetszését. Ne félj tőlük sem!
Majd hozzászoksz a változásokhoz, és ők is. Ha nem cselekszel most, akkor jövő ilyenkor is ugyanaz a dolog fog bosszúságot okozni, sőt akár még tíz év múlva is, és soha nem lesz vége a nyomorodnak. Most van itt az idő! A bátorság akcióba lép, míg a félelem tétlenséget és halogatást szül. Tiéd a választás!
Bízz Benne! Ne vesztegesd az időt arra, hogy ellenállsz Istennek! Isten arra használja a változást, hogy formáljon, alakítson és újjá tegyen. A változás frissen tartja az életet, és kalandossá teszi – ragadd meg 
 a változást hittel és bízz benne, hogy Isten keresztül fog vinni rajta!

gondolkodás

 

Joyce Meyer

 

 

Csak egyszerűen

 

Egyik ismerősöm feltette nekem a következő kérdést: „Nem gondolod, hogy nagyon nehéz dolog kereszténynek lenni?" Évekkel ezelőtt igennel válaszoltam volna a kérdésére. Azonban ez még azelőtt volt, mielőtt megtanultam, hogy Istent szolgálni egyáltalán nem bonyolult.

Mi nagyon bonyolultak tudunk lenni és túlbonyolítjuk a szolgálatot. Mielőtt erre ráébredtem, hajlamos voltam még a legegyszerűbb dolgot is túlkomplikálni.

Hálás vagyok, hogy Isten megtanított, hogyan tegyem egyszerűbbé a dolgokat, és még most is folyamatosan tanulom ezt. Ez olyasvalami, amit mindenkinek alkalmaznia kellene az életében és az Istennel való kapcsolatában. Ugyanis ha hagyjuk, hogy az Istennel való kapcsolatunk bonyolulttá váljon, akkor nem fog működni.

A Lukács 18:17 így szól: „Bizony mondom néktek: aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen nem megy be abba."

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ha bonyolult vagy, akkor nem kerülsz a mennybe, hanem azt, hogy nem tudod azt az életet – Isten országának az életét – élni, amit Isten neked szánt. Ahhoz, hogy beléphessünk ebbe az életbe, olyanoknak kell lennünk, mint a kisgyerekek.

Az egyik nagyszerű dolog a kicsikkel kapcsolatban, hogy elhiszik, amit mondasz nekik. Úgy gondolom, ez a legjobb dolog, amit mi is tehetünk: elhisszük, amit Isten az Ő Igéjében mond nekünk.

Előfordul, hogy megakadunk ennél az „elhisszük" lépésnél. Először is, az Igének kell hinned, még ha másképp érzel is. Másodsorban, az Igének kell hinned, még ha máshogy is gondolod. Ha a gondolataid nincsenek összhangban Isten Igéjével, akkor a gondolataid tévesek. Harmadsorban, az Igének kell hinned, még ha az emberek mást is mondanak. Például, ha valaki évekig azt hajtogatta, hogy semmire sem vagy jó, az illető tévedett, és Istennek van igaza. Ilyen egyszerű.

Képesek vagyunk teljesen kifárasztani magunkat azzal, hogy megpróbálunk másokat lenyűgözni, és mindent megérteni. Pedig Isten egyszerűen arra hívott el minket, hogy kisgyermekekként jöjjünk Hozzá. Nem számít milyen helyzetben vagyunk, mit érzünk, mit gondolunk, mások mit mondanak, a mi hozzáállásunknak ennek kell lennie: „Lehet, hogy most még nem értem, de egyszerűen hiszek Istennek." Ilyen egyszerű.

Joyce Meyer

Magyar fordítás: ahitatok.hu

 
 
 
 
 
Legyőzni a magunkban való kételkedést 1. rész
 
 
 
Vegyél fel magadra egy kabátot és kérj meg valakit, hogy kötözze össze a csuklóidat, majd próbáld meg levenni a kabátot. Ugye lehetetlen ezt megtenni? Ugyanez történik, amikor nem hiszünk önmagunkban: hagyjuk, hogy a félelem megkötözzön minket. Lehetetlen megszabadulni!
 
Az önmagunkban való kételkedés és az önbizalom nem járnak együtt, hanem egymás ellen dolgoznak. Az önbizalom lerombolja az önmagunkban való kételkedést, az önmagunkban való kételkedés pedig lerombolja az önbizalmat.
 
Az önmagunkban való kételkedés gyötrelemmel jár. Aki kételkedik önmagában, az mindenben ingadozik: cselekedeteiben, érzéseiben és döntéseiben. Az ilyen ember mindig megváltoztatja a döntéseit, mert attól tart, hogy rosszul döntött.
 
A Jakab 1:5-8 azt tanítja, hogy Isten nem tudja megválaszolni a kételkedő ember imáját. Isten a hitünkre válaszol és nem a félelmeinkre. Az önmagunkban való kételkedés tulajdonképpen félelem. Félelem attól, hogy hibát követünk el, vagy a rossz dolgot tesszük.
 
Lehet, hogy most ezt gondolod: „Joyce, én nem tudom irányítani azt, hogy hogyan érzek. Bárcsak magabiztosnak érezném magam, de nem így van!” Nos, erre az a válaszom, hogy NEM KELL MAGABIZTOSNAK ÉREZNED MAGAD AHHOZ, HOGY MAGABIZTOS LÉGY! Ahhoz, hogy győzelemben járjunk, meg kell tanulnunk az érzéseinken túl élni. Megtanultam, hogy attól, mert rosszul érzem magam, még képes vagyok a helyes dolgot cselekedni. Azt is megtanultam, hogy nem kell magabiztosnak éreznem magam ahhoz, hogy magabiztosan viselkedjek.
 
Ha döntést hozok, akkor később nem kell megváltoztatnom a döntésemet csak azért, mert úgy érzem, hogy esetleg rosszul döntöttem. Természetesen, ha Isten rámutat, hogy hibát követtem el, akkor meg kell változtatnom a döntésemet, de nem kell rögtön behódolni minden kósza érzésnek. Ha a gonosz háborút folytat az elmémmel, akkor hangosan megvallom, amit Isten mond rólam az Ő Igéjében: „Én Benne élek, mozgok és vagyok” (Apostolok cselekedetei 17:28 alapján).
 
Mit mond rólad Isten? Ki vagyok Krisztusban
 
Joyce Meyer
Magyar fordítás: ahitatok.hu
 

Legyőzni a magunkban való kételkedést 2. rész

 

Ne hátrálj meg!

  Az önmagunkban való kételkedés miatt sokan meghátrálnak félelmükben. A Zsidókhoz írt levélben Isten Igéje azt mondja, hogy az igaz ember hit által él, de ha meghátrál az nincs Isten kedvére (Zsidók 10:38).Ez nem azt jelenti, hogy Isten haragszik rá, de bizony elszomorítja, ha kevesebbel beérjük, mint az a bizalomteljes élet, amit Krisztusban biztosított számunkra.

A hit azt jelenti, hogy bízunk Istenben és az Ő Igéjében. Lehet, hogy jó kapcsolatod van Istennel és nem jelent számodra problémát, hogy bízz Benne. Viszont ha arról van szó, hogy magadban bízz, hogy a helyes dolgot teszed, akkor meghátrálsz és hagyod, hogy a félelem leuraljon és visszahúzzon.

Isten azt tanította nekem, hogy ha nem bízom magamban a megfelelő módon, akkor igazából Benne nem bízom, mivel Ő bennem él, irányít, vezet és igazgat, mert én kértem rá, hogy így tegyen. Isten ígéreteinek kell hinnem, nem pedig a saját érzéseimnek és gondolataimnak. Természetesen bármelyikünk tévedhet és hibát követhet el. Lehet, hogy azt gondoljuk, hogy a jó irányba megyünk, aztán rájövünk, hogy hibáztunk, de ettől még nem dől össze a világ. Ha a szívünk tiszta és őszintén keressük Isten akaratát, még ha hibát ejtünk is, Isten közbe fog avatkozni, és vissza fog minket vezetni a helyes vágányra. Hiszen megígérte, hogy Szent Szelleme által igazságban fog vezetni (János 16:13).

Egyébként pedig, ne félj attól, hogy hibázol. Soha nem lehetsz sikeres anélkül, hogy ne követnél el hibákat. Szerintem az emberek túl nagy figyelmet fordítanak a hibáikra. Megvalljuk, őket megbánjuk őket, és elfogadjuk Isten bocsánatát. És természetesen tanulunk a hibáinkból, amik értékes leckék lehetnek az életünkben. Ne hagyd, hogy a hibád miatt bűntudat és rossz érzés gyötörjön, de hagyd, hogy a tanítómestered legyen. Sose feledd, azért mert időnként hibázol, még nem vagy selejtes!
Tanuld meg különválasztani azt, amit teszel, attól, aki vagy. Mivel emberek vagyunk, hibázunk, de ettől függetlenül Isten gyermekei vagyunk, és Neki jó terve van számunkra. Mennyei Atyánk hosszútűrő, gazdag az irgalomban és telve van szerető kedvességgel, jósággal felénk!
Joyce Meyer

Legyőzni a magunkban való kételkedést 3. rész

 

A kételkedés bűnének eltávolítása

 

 

  Az önmagunkban való kételkedés tulajdonképpen félelem attól, hogy tévedünk. Viszont a Szellem, akit kaptunk, nem tesz újra rabszolgává, hogy féljünk (Róma 8:15)! Isten nem akarja, hogy félelemben élj, kételkedve Őbenne, és magadban.

Ha belegondolsz, láthatod, hogy a kételkedés valójában bűn, mert a Róma 14:23-ban azt mondja a Biblia, hogy minden, ami nem hitből van bűn. Amikor hagyjuk, hogy a kételkedés, a félelem és a kétségbeesés leuraljon, akkor ezzel falat húzunk Isten áldásai elé. Ne hagyd, hogy ilyen fal elkezdjen épülni az életedben.

A kételkedés félelem attól, hogy rossz dolgok fognak történni velünk, a hit viszont azt várja, hogy jó dolgok fognak érni minket - mert Isten jó és kegyelmes velünk. Az igazat megvallva, kevesebb energiát vesz igénybe, ha hitben járunk, mintha kételkedésben és félelemben.

Azok az emberek, akik hisznek pozitívabbak és sokkal egészségesebbek, mint azok, akik tele vannak félelemmel, kételkedéssel és negativitással. A pozitív beállítottságú emberek lassabban öregszenek és a statisztikák szerint tovább élnek.

Lehetséges, hogy azért fejlődött ki benned a negativitás, mert rengeteg csalódás ért már az életben. De tudnod kell, hogy Isten nem a negativitásra, félelemre és kételkedésre teremtett. Többször említettem már, hogy egy teljesen diszfunkcionális háttérből származom. Tizennyolc éves koromra csalódások és bántások sokaságában volt részem. De Isten kiemelt a hamuból és olyan élettel ajándékozott meg, amit érdemes élni!

Most már szabad vagyok a félelemtől, negativitástól és az önmagamban való kételkedéstől. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezek a dolgok soha nem próbálnak megkörnyékezni, de megtanultam, hogy éppoly egyszerűen mondhatok „nem”-et rájuk, mint „igen”-t. Amikor a félelem kopogtat az ajtódon, válaszolj neki hittel. Amikor az önmagadban való kételkedés kopogtat, válaszolj magabiztossággal. Amikor negatív gondolatok, beszélgetések környékeznek meg, akkor a Szent Szellem (vagy olykor a férjem) emlékeztet rá, hogy a negativitás semmire nem jó és senkinek nem használ, így változtatok a gondolkodásmódomon.

Joyce Meyer

Magyar fordítás: ahitatok.hu

Legyőzni a magunkban való kételkedést 4. rész

 

A döntés ereje

 

Isten mindenkit szabad akarattal teremtett. Ez lehetővé teszi, hogy külső befolyás nélkül meghozzuk a saját döntésünket. A gonosz azáltal próbál kényszeríteni minket, hogy tegyünk meg bizonyos dolgokat, hogy külső nyomást helyez ránk.

Ezzel szemben Isten belülről, a szívünkben lakó Szent Szellem által szeretne vezetni minket. Jézus nem követelődző, nem kemény, nem bántó, nem helyez ránk nyomást. Ő alázatos, kedves, gyengéd és szelíd (Máté 11:29, 30). Mi emberek valóban bonyolult lények vagyunk. Az elménkkel gondolunk valamit, miközben az érzelmeink valami mást akarnak, és úgy tűnik, mintha még az akaratunk is a maga útját járná. Viszont, ha az ember akarata megújul Isten Igéje által, és elegendő tudással rendelkezik ahhoz, hogy a jót válassza, akkor nagyon veszélyessé válik az ördög és az ő sötét királysága számára. Az újjászületett ember képes túllépni mindazokon a negatív dolgokon, amiket a Sátán tervezett, egyszerűen azáltal, hogy az akaraterejét használva egyetért Istennel és az Ő Igéjével.

Rájöttem, hogy a kételkedés az tulajdonképpen egy gondolat, amit a gonosz ültet a fejembe, és arra használja, hogy megakadályozzon abban, hogy élvezzem az életet, és előrehaladjak Isten számomra előkészített jó tervében. Arra is rájöttem, hogy bármennyire is gyötörnek a kétségek, akkor is dönthetek úgy, hogy hitben megyek tovább. Az érzéseim nem én vagyok. Nagyobb vagyok az érzéseimnél, és te is nagyobb vagy az érzéseidnél. Nem számít, hogyan érezzük magunkat, képesek vagyunk úgy dönteni, hogy a helyes dolgot fogjuk tenni. Nem mindig könnyű az érzéseinkkel szembemenni, mert az érzelmek néha nagyon erősek tudnak lenni, de mégis jobb ellenállni nekik, és szabadságban járni, mint hagyni, hogy uralkodjanak rajtunk és megkötözzenek.

A Józsué 24:15-ben azt látjuk, hogy Józsué döntést hoz. Azt mondja: „… Válasszátok ki még ma, hogy kit akartok szolgálni… De én és az én házam népe az Urat szolgáljuk!” Józsué döntést hozott, és a döntését senki sem változtathatta meg. Nem az alapján hozott döntést, hogy mások mit csináltak. Nem volt hajlandó behódolni az emberektől való félelemnek. Ha döntést hozol, ne bizonytalanodj el, ha valaki más nem azt teszi, amit te. Ne juss rögtön arra a következtetésre, hogy helytelen, amit teszel, és változtatnod kell. Az is előfordulhat, hogy mindegyikőtök a helyes úton jár. Isten különbözően vezet különféle embereket, és csakis Ő tudja ennek az okát.

Joyce Meyer

Magyar fordítás: ahitatok.hu

 Legyőzni a magunkban való kételkedést 5. rész


Számíts Isten jóindulatára


Isten a jóindulatában – meg nem érdemelt és ki nem érdemelhető jóságában – akar részesíteni téged. A Bibliában sok helyen találkozunk azzal, hogy Isten jóságos bánt az övéivel, akkor miért ne tenné veled is? Tanulj meg bízni Isten irántad való jóindulatában. Meg fogsz lepődni, milyen izgalmas dolgok történnek, ha Isten Igéjét szólod ahelyett, hogy arról beszélsz, hogyan érzed magad.

Amikor Józseffel kegyetlenül elbántak a testvérei, és eladták rabszolgának, Isten mindenhol az Ő jóindulatát rendelte mellé és kedveltté, sikeressé tette, bármerre is járt. Élvezte Potifár jóindulatát, aki megbízta egész háza és vagyona igazgatásával. Elnyerte a börtönőr jóindulatát, amikor ártatlanul börtönbe került. A Fáraó jóindulatában olyannyira részesült, hogy a birodalom második leghatalmasabb emberévé tette Józsefet. Olyan sok emberrel találkozunk a Bibliában, akiket csodálunk Isten irántuk mutatott jósága miatt. Ott van például Ruth, Eszter, Dániel és Ábrahám, csak hogy néhányat említsünk. Állj ellent és utasítsd vissza a kétséget, ami azt mondja, hogy veled és a családoddal nem történhetnek jó dolgok; és határozottan számíts Isten jóindulatára! Kérd a szerető Mennyei Atyádat, hogy részesítsen természetfeletti, isteni jóindulatában, és naponta legyen várakozásod afelől, hogy ezt meg is látod.

„De én hiszem, hogy még, meglátom az Úr jóságát az élők földjén. Reménykedj az Úrban, légy erős és bátor szívű, reménykedj az Úrban!” Zsoltárok 27:13-14

Valld meg Isten Igéjét bizalommal:

„Légy erős és bátor…” Józsué 1:6

„Olyanná teszi lábamat, mint a szarvasoké, magaslatokra állít engem.” 2 Sámuel 22:34

„Biztonságban leszel és bízni fogsz, mert van remény; igen, körülnézel és nyugodtan lefekszel.” Jób 11:18
– angolból fordítva

„Békében fekszem le, és el is alszom, mert csak te adod meg, Uram, hogy biztonságban élhessek!” Zsoltárok 4:9

„Istenben, akinek igéjét dicsérem, Istenben bízom, nem félek, ember mit árthat nekem?!” Zsoltárok 56:5


Lásd magad, úgy, ahogy Isten lát, nem pedig úgy, ahogy a világ, sőt ahogy eddig magadat láttad. Istennek drága vagy, Ő teremtett téged édesanyád méhében. Nem a véletlen szüleménye vagy. Még ha a szüleid azt is mondták, hogy nem akartak téged, Isten mindig is akart; máskülönben nem lennél itt a földön. Értékes vagy, becses, tehetséges, és céllal vagy itt a földön. Isten azt mondja, hogy a neveden szólított és az Övé vagy.

„Ne félj, mert megváltottalak (váltságdíjat fizettem érted, hogy megváltsalak, ahelyett, hogy a fogságban hagytalak volna); neveden szólítottalak; az enyém vagy – így szól az Úr.” Ézsaiás 43:1 – angolból fordítva (AMP Bible)

Joyce Meyer

Magyar fordítás: ahitatok.hu

Akarsz-e meggyógyulni?

 

Photobucket

5,5 Volt ott egy ember, aki harmincnyolc éve szenvedett betegségében.(Mélyen gyökerező, elhúzódó betegség – angolból fordítva)
5,6 Amikor látta Jézus, hogy ott fekszik, és megtudta, hogy már milyen hosszú ideje, megkérdezte tőle: "Akarsz-e meggyógyulni?" (Tényleg komolyan gondolod, hogy meg akarsz gyógyulni- angolból fordítva) (János)

 

„Akarsz-e meggyógyulni?” Hát nem érdekes, hogy Jézus pont ezt a kérdést teszi fel ennek a szegény embernek, aki már harmincnyolc hosszú éve beteg?”

Az Úr most tőlünk is ugyanezt kérdezi. Vannak emberek, akik valójában nem is akarnak meggyógyulni. Mindig csak a problémájukról akarnak beszélni.  Előfordul, hogy a problémájuk függőséggé alakul, meghatározva az identitásukat és az életüket. Mindent meghatároz, meghatározza, amit gondolnak, mondanak és cselekszenek. Ha ilyen „mélyen gyökerező, elhúzódó” betegségtől, problémától szenvedünk, akkor az Úr szeretné, ha tudnánk, hogy nem ennek kell lennie életünk, és egész létünk fókuszának. Azt akarja, hogy bízzunk Benne és működjünk együtt Vele, amint lépésről lépésre vezet, míg végül győzedelmeskedünk a probléma fölött. Ne használjuk a problémánkat arra, hogy az emberekből együttérzést csikarjunk ki.

Régebben, amikor a férjemet próbáltam elárasztani a panaszkodásommal, ő egyszerűen így szólt: „Joyce, nem foglak sajnálgatni, mert ha így tennék, akkor sohasem jutnál túl a problémáidon.” Ilyenkor legszívesebben jól behúztam volna neki egyet. Sokszor megharagszunk azokra, akik megmondják nekünk az igazságot. Az igazság pedig az, hogy mielőtt meggyógyulnánk, előbb akarnunk kell meggyógyulni – a testünkben, a lelkünkben és a szellemünkben. Eléggé kell akarnunk ahhoz, hogy képesek legyünk elfogadni az igazságot.

Mindannyiunknak meg kell tanulnunk Isten személyesen ránk szabott tervét követni. Bármi is legyen a problémánk, Isten megígérte, hogy betölti a szükségeinket és kárpótol minket a veszteségeinkért. Szembenézni az igazsággal - ez a kulcs ahhoz, hogy a börtönajtók, melyek eddig fogva tartottak kinyíljanak.

Joyce Meyer

Magyar fordítás: ahitatok.hu

Hagyd, hogy Isten harcolja a csatádat


 

Történt ezek után, hogy hadba vonultak Jósáfát ellen a móábiak és az ammóniak a meúniak egy részével együtt. Amikor megérkeztek, és jelentették Jósáfátnak, hogy a tenger túlsó széléről nagy sokaság jön ellene Edóm felől, és már Hacecón-Támárban, azaz Éngediben vannak, megijedt Jósáfát, az URat kezdte keresni, és böjtöt hirdetett egész Júdában.
2Krónikák 20,1-3

Az első vers szerint Jósáfátnak sok ellenséggel kellett szembenéznie: „Történt ezek után, hogy hadba vonultak Jósáfát ellen a moábiták, és az ammóniták a meúniták egy részével együtt.” Josáfát ellenségeit valamilyen „-iták”-nak hívták. Nekünk is megvannak manapság az „-itáink”. Lehet, hogy a pénzügy-iták vonultak hadba ellened. Vagy a betegség-iták. A különféle ember-itákról nem is beszélve. Ott vannak a morgós szomszéd-iták, vagy a borzasztó főnök-iták. De megtámadhat az egyedüllét-ita, vagy a zűrzavar-ita. Úgy tűnik az ellenségeink listája végtelen.

De ha szembe kerülünk az ellenséggel, akkor mit tehetünk, azon kívül, hogy harcolunk? A 2-3. versben nézzük meg, mit tett Jósáfát: „Amikor megérkeztek, és jelentették Jósáfátnak, hogy a tenger túlsó széléről nagy sokaság jön ellene… megijedt Josáfát.” Úgy tűnik, a félelem egy teljesen természetes válaszreakció, ha rossz hírt hallunk. Azonban nem kell behódolnunk a félelemnek, csak azért mert belénk lopódzik. Nem kell hagynunk, hogy a félelem kontrolláljon minket. A félelem miatt meghátrálunk, és nem fejlődünk. Meg kell tanulnunk tovább lépni a félelem ellenére.

Pontosan ezt tette Jósáfát. A 3. vers így folytatódik: „elhatározta (elszántan, mintha életbevágó szükség lenne), hogy az Urat keresi; és böjtöt hirdetett egész Júdában” (angolból fordítva – AMP Bible). Nézzük csak meg közelebbről… Jósáfát nem rohangászott emberekhez tanácsért. Elhatározta, sőt eltökélte, hogy az Urat fogja keresni.

A Kolossé 3:2 azt tanítja: „Határozzátok el, és tartsatok is ki elhatározásotokban, hogy az odafennvalókkal (feljebb való dolgokkal) törődtök, ne a földiekkel” (angolból fordítva – AMP Bible). Ez azt jelenti, hogy már előre el tudjuk határozni, hogy egy adott helyzetben mit fogunk tenni, így ha eljön az ideje, helyesen fogunk cselekedni. Például megkérdeztem a férjemet, aki odavan a golfért, hogy mi lesz, ha valami miatt nem fog tudni golfozni. Azt válaszolta: „Már eltökéltem magamban, hogy ha már nem golfozhatok, egyszerűen nem fog érdekelni.” Ez bölcs kijelentés.

Ha legközelebb problémával kerülsz szembe, tedd azt, amit Jósáfát is tett: tökéld el, hogy megingathatatlan maradsz, és ne félelemből reagálj. Legyen az első reakciód, hogy Istent keresed, és azt, amit Ő mond a helyzetedről. Az a jó hír, hogy nem kell félned a problémától, mert Isten veled van.

Milyen ellenséggel kell ma szembenézned? Talán az egyedüllét, és a gonosz azt hajtogatja, hogy „Senki sem szeret téged. Ezért vagy egyedül.” Mondd azt: „Ez hazugság! Isten velem van. Azt mondta, hogy soha nem fog elhagyni, és tudom, hogy bízhatok a szavában.”

Vagy, lehet, hogy aggasztó pénzügyek formájában jön az ellenség, és ilyeneket mond: „Nem fogod tudni kifizetni a számláidat. Bele fogsz fulladni az adósságba.” Irányítsd az elmédet Krisztusra, és bízz az Ő gondoskodásában. Elmélkedj olyan igéken, mint például a Filippi 4:19: „Isten dicsőséges gazdagsága mind a Krisztus Jézusban található. Ehhez a gazdagsághoz mérten fog az én Istenem gondoskodni mindenről, amire szükségetek van” (Egyszerű fordítás).

Nem kell hagynod, hogy ezek az ellenségek tönkre tegyenek. Határozd el, hogy Istenben bízol, és hiszel az Ő szavában. Mondd ki hangosan: „De mindezekkel szemben diadalmaskodunk az által, aki szeret minket” (Róma 8:37). Krisztusban hatalmad van az ellenség felett, bármit is hoz ellened. Csak tedd, amit Jósáfát is tett. Bízd a csatát Istenre és Ő győzelemre fog vinni.

Joyce Meyer

Magyar fordítás: ahitatok.hu

 

Jézus odament 

 

14,25 A negyedik éjszakai őrváltáskor odament hozzájuk Jézus a tengeren járva. Amikor a tanítványok meglátták, hogy a tengeren jár, megrettentek, azt mondták, hogy kísértet, és ijedtükben felkiáltottak.
14,27 De Jézus azonnal megszólította őket, és ezt mondta: "Bízzatok, én VAGYOK, ne féljetek!" (Máté)

 

Csakúgy, mint a tizenkét tanítványnak, neked is sok tálentumod, ajándékod és képességed van. Isten kegyelme, amely képessé tesz téged veled van, mint ahogy jelenléte is. Hát akkor, mit kezdesz az életeddel?

Olyan vagy, mint a tizenegy tanítvány, akik a csónakban maradtak, vagy olyan, mint Péter, aki ezt, mondta, amikor Jézus elhaladt mellette: „Uram, szeretnék a vízen járni Veled!” Van látásod az életedre és szeretnél valami nagyobbat tenni, mint, amit jelenleg teszel?

A csónakban maradsz, félve, remegve, és azt figyeled, hogy megy el melletted a világ, vagy azon kevesek egyike leszel, akik kiugranak a csónakból és nem hajlandók tovább félelemben élni? Rajtad múlik, hogy mit kezdesz az életeddel. A félelem mindig előjön, hogy megkörnyékezzen.

De hallgass Jézus szavaira: „Légy bátor! Én VAGYOK! Ne félj!” Ideje, hogy kilépj és kövesd a vágyakat, amiket Isten helyezett a szívedre.

Uram, köszönöm, hogy odajöttél hozzám és kinyújtottad a kezed, és megajándékoztál a jelenléteddel. Mint ahogyan Péter, én is szeretnék a vízen járni. Köszönöm, hogy nem fogod hagyni, hogy elsüllyedjek, amikor engedelmességben kilépek. Segíts, hogy a szemeimet Rád tudjam összpontosítani. Ámen.

Joyce Meyer

Magyar fordítás: ahitatok.hu

 

forrás_ http://www.ahitatok.hu/joyce-meyer/48-jezus-odament.html

 Hogyan fogadjuk el Istentől mindazt, amire szükségünk van?


Egyszer, egy konferenciánkon felhívtam egy csapat kisgyereket a színpadra, hogy szemléltessek velük egy fontos dolgot. Mindegyikük kapott tőlem egy ajándékot, amit habozás nélkül elfogadtak. Sokan megköszönték, sőt néhányuk még azt is mondta, hogy szeret.

Ezek a kicsik szabadon elfogadták az ajándékaimat. Egyikük sem mondta: „Én nem érdemlem meg. Ezen a héten nem voltam elég jó, így nem fogadhatom el.” Egyikük sem nézett rám furán, hogy vajon miért adok neki valamit. Egyszerűen örömmel elfogadták az ajándékot!


Isten azt akarja, hogy úgy fogadjunk el Tőle mi is, mint ahogy ezek a gyerekek tették: szabadon és örömmel. A János 16:24 ezt mondja: „Kérjetek és megkapjátok, hogy örömötök teljes legyen.”

Ha állandóan görcsösen küszködsz, akkor lehet, hogy még nem fogadtad el szabadon Isten ajándékait – szeretetét, kegyelmét, irgalmát és megbocsátását – hogy azt az életet élhesd, amiért Jézus az életét adta.

Megszerezni kontra elfogadni


Inkább arra hajlunk, hogy megszerezzünk dolgokat, nem pedig arra, hogy elfogadjunk. Megszerezni valamit azt jelenti, hogy „erőfeszítés és küszködés árán hozzájutni.” Ha az élet csak az erőfeszítésről és küszködésről szól, akkor az nem túl élvezetes, hanem egy idő után frusztrálttá tesz.

Ha mi akarjuk megszerezni a dolgokat, azzal terhet veszünk magunkra, mert nekünk kell a körülményeket úgy alakítani, hogy végül meglegyen, amit akarunk. Viszont a Biblia elfogadásról beszél, nem pedig megszerzésről. Hit által fogadunk el, nem pedig cselekedetek által. Ez a legtöbb ember számára nagyon nehéz, mivel megtanultuk a világban, hogy meg kell dolgoznunk mindenért, ki kell érdemelnünk mindent.

Azonban Istent nem lehet megvásárolni, nem lehet kiérdemelni, nem lehet érte megdolgozni. Az ajándékait – megbocsátás, irgalom, kegyelem, üdvösség, szabadság – nem lehet kiérdemelni. Jézus kifizette az árat, amit mi soha nem tudnánk megfizetni, hogy ezeket az ajándékokat megkaphassuk. Egyszerűen el kell fogadnunk őket!

A szőrmebunda áldás

Régebben vallásos módon gondolkodtam, és azt hittem, hogy a jócselekedeteimmel kiérdemlem Isten jóindulatát. És pont ez volt, ami miatt nem kaptam meg Isten áldásait: mert megpróbáltam kiérdemelni azokat! Másokat is megítéltem, kritizáltam, és nagyon frusztrált, ha valaki olyan részesült Isten áldásaiban, aki szerintem nem érdemelte volna meg.

Volt régen egy szomszédasszonyom, aki a barátnőm is volt egyben, de aki nem volt olyan szellemi, mint én. Nem ment gyülekezetbe olyan sokszor, mint én; nem imádkozott annyit, mint én; nem adakozott annyit, mint én. Akkortájt imádkoztam Istenhez egy szőrmebundáért. Olyan nagyon akartam! Aztán egy nap jött a szomszédasszonyom a nagy hírrel: „Képzeld kaptam egy szőrmebundát!” Kinyitotta a dobozt, és ott volt az én szőrmebundám! Ráadásul egy olyan hölgytől kapta, akit mindketten ismertünk, és akinek Isten mondta, hogy ajándékozza a szomszédasszonyomnak a bundát.

Annyira dühös és féltékeny voltam! De megpróbáltam jó keresztény módjára válaszolni: „Dicsőség az Úrnak! Nagyon örülök!” Mindeközben az járt a fejemben: „Uram, el kell tüntetned őt a házamból! Hogy voltál képes neki adni azt a bundát? Ez egyáltalán nem fair! És velem mi lesz?”

A szívem nem volt rendben. Az indítékaim önzőek voltak. Isten meg akart áldani az ajándékaival, de nem kaphattam meg őket, mert megpróbáltam megdolgozni értük, kiérdemelni őket. Meg kellett tanulnom egyszerűen elfogadni.

Szükségünk van Isten szeretetére, megbocsátására, kegyelmére, irgalmára… Egyszerűen mondd Neki: „Istenem, kérlek, áldj meg. Elfogadom az áldásaidat az életemben. Nem azért, mert jó vagyok és megérdemlem, hanem azért, mert Te jó vagy!” És az örömöd teljes lesz.

Joyce Meyer

forrás és a magyar fordítás: ahitatok.hu

Aggódás vagy ima?

 

 Az Úr pedig ezt mondta Mózesnek: Csinálj egy rézkígyót, és tűzd rá egy póznára. Mindenki, akit megmart a kígyó, életben marad, ha föltekint arra.
 
(4 Mózes 21,8)
 

A 4 Mózes 21. fejezetében azt látjuk, hogy a pusztában az izraeliták nagy számban haltak meg, mert bűneik következményeként, mérges kígyók marták meg őket. Mózes az Úr elé ment, és imádkozott.

A figyelmét rögtön Istenre irányította, hogy megoldja a problémát; nem magára, vagy pedig másokra.

A Bibliát áttanulmányozva megfigyeltem, hogy amikor az embereknek problémájuk volt, elkezdtek imádkozni. Legalábbis azok, akik győzelemben jártak, így tettek. Nem aggódtak, hanem imádkoztak. Hadd tegyem fel most neked a kérdést: „Aggódsz vagy imádkozol?” Mózes Istentől várt választ arra, hogy, mit csináljon a kígyókkal. Nem fabrikált saját tervet, amire utána Isten áldását kérte; nem próbált kiokoskodni egy választ; és nem is aggódott – imádkozott. Isten pedig válaszolt neki.

Tudjuk, hogy a póznán lévő rézkígyó a keresztet jelképezte, amin Jézus magára vette a bűneinket. Az üzenet ma is ugyanaz: „Nézz fel és élj!” Nézz Jézusra, és arra, hogy mit tett; ne magadra, és arra, hogy te mit tettél, vagy hogy, te mit tudsz tenni.

A válasz a problémádra, bármi legyen is az, nem az aggódás, hanem az ima. Kezdd el Istent imádni, amiért Ő jó, és ez szabadjára engedi az Ő jóságát az életedben.

Joyce Meyer

Magyar fordítás: ahitatok.hu

Isten kedvence vagy

 

17,8 Őrizz engem, mint szemed fényét, rejts el szárnyaid árnyékába… (Zsoltárok)

Mit jelent kedvencnek lenni? Azt jelenti, hogy különösképpen szeretnek, értékelnek, és nagyra becsülnek. Azt jelenti, hogy kitüntetett figyelemmel, szeretettel vesznek körül, és különleges bánásmódban részesítenek még akkor is, ha nem érdemeljük meg.

Semmi sincs velem és veled, vagy akárki mással kapcsolatban, ami miatt Isten kedvencei lehetnénk. Ő választ minket erre a kitüntetett pozícióra az Ő szuverén kegyelme szerint. Mindössze annyit tehetünk, hogy hálaadással, alázatosan elfogadjuk különleges ajándékát.

Amikor arról beszélek, hogy Isten kedvencei vagyunk, valamit mindenképpen világossá kell tennem. Mivel Isten, az Általa teremtett egész világnak az Istene, és mivel minden egyes gyermekével személyes kapcsolata van, ezért Ő mindnyájunknak teljesen komolyan mondhatja, hogy „Te vagy a szemem fénye, te vagy a kedvenc gyermekem”. Jó időbe telt, mire megértettem ezt az igazságot. Az igazat megvallva először féltem elhinni. Nagyon nehéz volt elképzelni magam, mint Isten kedvencét, noha Ő ezt mondta rólam.

Aztán rájöttem, hogy Ő minden egyes gyermekének ezt mondja. Ő mindenkinek mondja, aki hajlandó ezt elhinni, elfogadni, és ebben járni. Isten mindnyájunknak azt mondja, hogy a kedvenc gyermeke vagyunk, mert szeretné, hogy biztonságban érezzük magunkat abban, akik Krisztusban vagyunk, és kellő magabiztosságunk legyen ahhoz, hogy győzelemben járjunk ebben az életben, miközben másokat is magunkhoz vonzzunk, hogy megtapasztalják az Ő csodálatos kegyelmét.

Joyce Meyer

Magyar fordítás: ahitatok.hu

Isten és a "világ bolondjai"

 

Isten azokat választja, akik a világ szemében nem tűnnek ígéretesnek

 

1,27 Sőt azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében bolondok, hogy megszégyenítse a bölcseket, és azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében erőtlenek, hogy megszégyenítse az erőseket:
1,28 és azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében nem előkelők, sőt lenézettek; és a semmiket, hogy semmikké tegye a valamiket;
1,29 hogy egyetlen ember se dicsekedjék az Isten színe előtt. (1 Korinthus)

Isten szándékosan azokat választja ki, akik a legvalószínűtlenebb választásnak tűnnek. Azzal, hogy ezt teszi, tág teret ad kegyelmének, irgalmának és erejének abban, ahogy emberi életeket formál át. Amikor látjuk, hogy Isten engem és a hozzám hasonlókat használja, akkor tudatosul bennünk, hogy a forrásunk nem önmagunkban, hanem csakis Őbenne van:

„Mert Isten „bolondsága” bölcsebb az emberek bölcsességénél, és az Isten „erőtlensége” erősebb az emberek erejénél” (1Korinthus 1:25). Isten mindnyájunkat meghatározott céllal teremtett, és semmi kifogást nem hozhatunk fel, hogy azt ne töltsük be. Nem használhatjuk a gyengeségeinket kifogásként, mert Isten azt mondja, hogy az Ő ereje a mi gyengeségünkön keresztül nyilvánul meg (2 Korinthus 12:9).

A múltunkat sem hozhatjuk fel kifogásként, mert Pálon keresztül Isten azt mondja nekünk, hogy aki Krisztusban van, az új teremtés, a régi dolgok elmúltak, és minden újjá lett (2 Korinthus 5:17).

A probléma nem az, ahogyan Isten lát minket. Ahogy mi látjuk magunkat, az akadályoz meg minket abban, hogy sikeresek legyünk. Mindegyikünk sikeres lehet abban, hogy azzá váljunk, akinek Isten megálmodott.

Joyce Meyer

Magyar fordítás: ahitatok.hu


 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.